Smiley
2013
JANUÁR
Az idei esztendő utazásban gazdag volt, alkalmunk nyílt többször meglátogatni immár "saját" hajónkat Poroson a görög Peloponesos egyik ékkövének számitó helyen. Mivel is lehetne stílusosabban kezdeni egy új esztendőt, mint egy hajólátogatással?! Az új esztendőt egy hetes hajópróbával "ünnepeltük". Tulajdonképpen ez volt az első találkozás E. számára Smileyval, de magam sem ismertem még ki magam benne. Repülővel érkeztünk, s egy hetet töltöttünk a hajón. Ismerkedtünk mindennel, hiszen egy hajón épp olyan minden mint egy lakásban, csak éppen minden kicsit más.

Az időjárás kegyes volt hozzánk, s bár a hajón nem volt fűtés, mégsem fagytunk lilára. Napfelkelte után az első meleg sugarak jótékonyan ontották ránk a meleget, amit kihasználtunk az első reggeli kávé izlelése közben. Az első ismeretlen dolgok egyike volt a gumicsónak, mint közlekedési eszköz... Ugye a kikötőbe érkezve pár Euroért egy motorcsónak-taxi kivisz a hajódhoz, aztán onnantól kezdve magadra vagy utalva. Ha szeretnél kimenni a partra, vagy bevásárolni, vagy vizet hozni, nem marad más, csak a csónak, mint falun a bicikli. Ahogy a drótszamár mindig a falnak támasztva várja a gazdáját, a csónak mindig a hajó mőgé kötve várja, hogy kiszaladjon a hullámokra. Nos, a hajóval járt egy csónak is, most kellett kitalálni, hogy hogy kell összeszerelni egy ilyen alkotmányt? Meglepően jól sikerült az első csónaképítő játékunk, alig egy óra múlva ott ringatozott mellettünk a gumibuci. Ha már lúd... rátettük a külmotort is, amivel gyorsan lefutottunk egy beavató tiszteletkört. Nagyon jó érzés! :) Persze nem árt, ha az ember tudja mennyi üzemanyag van a tankban, s akkor nem kell oly fáradtságos munkával visszaeveznie a hajóhoz, mint nekem... :D
Kipróbáltuk a konyhát, hogy is lehet ilyen korlátozott helyen főzni? Azt már most tudjuk, hogy néhány dolgot át kell alakítani a jövőben. (Persze ekkor még fogalmunk sem volt arról, hogy nem csak átalakításba vágunk bele, hanem újáépítésbe, de ez a gondolat akkor még vetített árnyékot jókedvünkre) A téli időszak a görög tavasz, ilyenkor kapnak életre a virágok, a félig elszáradt fák, a sárga szalmafüvek és millió színes, illatos virág ömleszti virágát. Élveztük a szigeten elénk táruló ismeretlen növényfajok látványát. Gyorsan eltelt a hét, s nemsokára csomagolnunk kellett, hogy visszatérjünk a hétköznapjaink megszokott kerékvágásába. Isten veled Smiley, mikor látunk legközelebb?

MÁRCIUS

Az élet útjai kifürkészhetetlenek, Márciusban úgy adódott, hogy két hétre függetleniteni tudtam magam, s felvetődőtt, hogy akkor egy hétre újból hajólakó lennék. Így hát a tavasz első napsugarai a fedélzeten találtak, ezúttal egyedül érkeztem. Bár még hűvös van hajnalban, azért már nagyon jó idő tud lenni, ha napközben süt a nap.


Megpróbáltam feltérképezni, hogy a hajón lévő berendezésekből mi használható és mi nem? A napok kellemesen teltek, este hamar hálózsákba kényszerített a hideg. Egy nap megismerkedtem Adammal a lengyel vitorlással,aki minden évben tavasztól őszig a "Cabrio" nevű kis katamaránjával járja a Jón tengert. Bár voltak nyelvi akadályok, mert Ádám csak érti a németet, de lengyelül válaszol, én viszont a lengyellel állok gyenge lábakon, ennek ellenére rendkívül jól megértettük egymást. Ádám nagyon sokat segített nekem a hajón, rendbehoztuk a gázbowdent, a generátort, sőt egy szép nap kiengedtük a vitorlát és csaptunk egy kört a porosi öbölben! Ádám nagyon rendes, kapcsolatunk azóta is tart, szinte minden esztendőben összefutunk valahol. Napközben a hőmérséklet a napsütötte oldalon oly gyorsan emelkedett, hogy árnyékolót kellett csinalnom, mert "pörkölt" a kora tavaszi nap! A máskor mindig forgalmas, zsongó kikötő a tavasz kezdetén szinte kihalt, a boltok, vendéglők nagy része zárva tart. Szinte elképzelhetetlen, hogy alig 3-4 hónap múlva itt egy gombostűt is nehéz lesz leejteni!

SZEPTEMBER

Hogy az évet megkoronázzuk, igy szeptemberben közösen vágtunk neki az útnak Porosba, ezúttal komppal és autóval. Ancónától hatalmas tengerjáró komphajó viszi át az utasokat, autókat és kamionokat Patrasba. A hajó 10 emeletes!, az alsó 6 szinten csak jármúveket szállít.


Megszámlálhatatlan kamion, lakóautó, lakókocsi és személygépkocsi. A hajón bérelhető kétő és négyszemélyes kabin, vagy a fedélezeten, illetve a pilótaszékekkel ellátott "váróban" vészelheti át az ember az út hosszú óráit. Patrasban kigördül a fémkígyó a hajó gyomrából és szerteszét gurul mindenki célja felé. Mi természetesen délnek, Smiley felé vettük az irányt, hiszen autónkat plafonig raktuk számtalan banánosdobozzal, melyek a leköltözésünk első készletét tartalmazták. Bár az ilyen jellegű pakolást a későbbiek folyamán még párszor megismételtük, ez az út volt kis autónk igazi "terheléspróbája" :)
A dobozokat sok csónakfordulóval juttatuk a hajó biztonságos belső részébe, ahol ezzel a művelettel arányosan hirtelen csökkent a rendelkezésre álló szabad tér! Hiába no, hajóba csak a legszükségesebbeket!
Másnap igazi matrózokhoz méltóan fedélzetsúrolással kezdtük a napot, levakarni azt a néhány kilónyi sirályguánot nem könnyű feladat! Persze a kötelező feladatok mellett jutott idő bőven fürdőzésre, lubickolásra, kirándulásra is! Eljutottunk Didimára, ahol megtekintettük a két szomszédos meteorbecsapódás krátereit. Jártunk Athénban, ahol végignéztük a túristáknak ajánlott látnivalókat. Felkutyagoltunk a 40 fokos hőségben az Akropolisra, sétáltunk a Plakkán, városnéző busszal megnéztük a szükebb belvárost.
Később csatlakozott hozzánk István (P. sógora), aki lejött megnézni a hajót. Kirándultunk Poros szigetére, fürödtünk az egyik kedvelt strandon az "orosz parton", gyorsan eltellt az a pár nap és István már indult is hazafelé. Mi még pár napot töltöttünk Smiley fedélzetén, élveztük a meleg napokat, a vizen töltött szabad élet első rezdüléseit.